1. A DÖK célja,  hogy iskolánk tanulói gazdái legyenek a mindennapi diákéletnek. Tartalmas és teljes iskolai élet kialakításában a tanulók aktívan vegyenek részt az alsó tagozattól a felső tagozatig.

2.  A DÖK feladata:

• határozatait végrehajtja
• szervezi a közösség életét
• választja önmagát, a munkacsoportokat és azok vezetőit a tanév első havában
• szabadidős programot alakít ki
• beszámol tevékenységéről a választó közösségnek,
• működési szabályzatát minden év szeptember 15-ig felülvizsgálja
• a házirend folyamatos figyelemmel kisérése, karbantartása.

3. Iskolagyűlés

A legfelsőbb fórum az iskolagyűlés (diákközgyűlés). Az iskolagyűlések között a DÖK tevékenykedik. Évente legalább egyszer össze kell hívni az iskolagyűlést. Az iskola valamennyi dolgozója, tanulója részt vesz rajta. Az iskolagyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait.

Az iskolagyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Az iskolagyűlésen az iskola igazgatója és a diák-önkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről.

A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire az igazgatónak vagy megkérdezett személynek legkésőbb 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.

4. A DÖK felépítése, tagok, segítők

Minden tanévben az osztályok demokratikusan döntenek arról, hogy kik képviseljék a DÖK-ben. A képviselőket a tanév első két hetében meg kell választani, vagy az előző tanévben végzett osztály vagy DÖK munka alapján újra lehet választani. A képviselők megbízatása egy tanévre szól.

A DÖK-be minden osztály harmadik évfolyamtól kezdve – osztálylétszámtól függetlenül két főt delegálhat, akiknek szavazati joguk van: ketten együtt egy szavazatot érnek, ha osztályukat képviselik egy adott döntésben; külön szavazhatnak, ha a DÖK-gyűlés keretein belül például a képviselők közül tisztségviselőket választanak, adott programról, napirendi kérdésekről döntenek. Az első, második osztályosokat az osztályfőnökük képviselheti a gyűlésen.

Minden DÖK gyűlésre kötelesek a képviselők megjelenni, legalább egy fővel. Akadályoztatásuk esetén az osztály által választott pótképviselő is megjelenhet, akinek a 3. pontban leírt szavazati joga van erre az egy gyűlésre. A póttag állandó, szintén a tanév elején történik meg a megválasztása.

A képviselők visszahívása: a DÖK gyűlésekről való rendszeres távolmaradás; passzív, rossz, bomlasztó magatartás; együttműködésre képtelenség; negatív munkavégzés. A képviselőt visszahívhatja az osztálya, vagy javaslatot tehet erre a DÖK is. A képviselők munkáját az osztályoknak figyelemmel kell követnie, félévente értékelni kell, hogy eldönthessék, jól képviselik-e az osztály érdekeit, véleményét a DÖK-ben.

5. A DÖK tisztségviselői

Minden osztályt két osztálytitkár képvisel a DÖK gyűléseken. Az osztálytitkároknak van 1-1 helyettese, akik távollétükben helyettesíteni tudják őket.

Ha egy tisztségviselő lemond, vagy a DÖK visszavonja megbízását, újabb jelölés és szavazás útján lehet csak új tisztségviselőt választani. Az új tisztségviselőket a tanév elején, lehetőleg szeptember első két hetében meg kell választani, vagy az előző tanévben végzett DÖK munka alapján újra lehet választani. A tisztségviselők megbízatása egy tanévre szól. A tisztségviselőket le lehet váltani megfelelő szavazati aránnyal.

A választás az érintett osztály keretein belül történik. A póttag (helyettes) a képviselő akadályoztatása esetén annak jogaival és kötelességeivel rendelkezik.

A DÖK elnök feladata:

• a DÖK munkájának tervezése koordinálása
• a DÖK gyűlés időnkénti összehívása (ha lehetőség van rá, akkor havonta)
• összetartja és irányítja a DÖK-öt
• levezeti a DÖK gyűlést, az egyes szavazásokat; napirendi pontokat javasol
• vitás kérdésekben, egyenlő szavazatokban döntő a szava.
• joga van képviselni a DÖK érdekeit, véleményét és nyilatkozni a helyi, városi, megyei, országos médiumokban (újság, TV, rádió).
• kapcsolattartás az igazgatóval

Az elnökhelyettesek feladata:

• az iskola belső és külső ügyeinek felügyelete
• osztálytitkárok munkájának ellenőrzése, kapcsolattartás az igazgatóval
• külső kapcsolatok, programok egyeztetése
• helyettesítik az elnököt akadályoztatása esetén.

A DÖK elnökének és helyetteseinek hetente előre egyeztetett időpontban Internet kapcsolatra van joguk az iskolai könyvárban, hogy pályázatokat, a diák-önkormányzattal és annak működésével kapcsolatos híreket keressenek.

6. Ülések rendje

Az első alakuló gyűlést a DÖK-öt segítő tanár hívja össze. Ezt követően a gyűlések összehívását az elnök, a DÖK segítő tanár, vagy akadályoztatásuk esetén az elnök helyettese(i), kezdeményezheti(k).

7. Nyilvánosság

A DÖK gyűlések nyilvánosak, de véleményezési, felszólalási, javaslattevő, ellenőrzési és beszámoltatási joga csak a képviselőknek van. Az elnöknek joga van elrendelni zárt ülést indokolt esetben, hogy kizárja a nyilvánosságot, pl. a határozathozatalból és annak befolyásolásától, fegyelmi ügyek tárgyalásakor…

Az ülésen készült jegyzőkönyvek nyilvánosak, bárki megtekintheti. A faliújságon meg kell jelentetni a fontosabb döntéseket, programokról tájékoztatót kell adni. A képviselőknek joguk van az osztályfőnöki órán min. 10 percet kérni (igény szerint), hogy beszámoljanak, véleményt kérjenek a DÖK működéséhez, programjaihoz stb.

A gyűlések összehívását, programokat, versenyeket, DÖK által hirdetet kampányokat a DÖK faliújsága közli.

8. Joggyakorlás

DÖK döntési jogot gyakorol:

• a DÖK munkarendjének és üléstervének meghatározásában
• programok szervezéséről
• a DÖK szervezeti és működési szabályzat elfogadásában
• a DÖK képviselők munkájának értékelésében
• hatásköreinek kiterjesztéséről
• egy tanítás nélküli munkanap programjáról (DÖK nap)

9. A DÖK véleményezési, egyetértési jogot gyakorol:

• a tanév rendjének meghatározásakor
• a Házirend megállapításakor
• az iskolai működési szabályzat elfogadásakor
• a tanulókat érintő kérdésekben,
• az iskola hétvégi, könyvtár, sportlétesítmények nyitvatartási rendjének kialakításában
• az iskolai fakultációs irányokról, programválasztásról
• a DÖK részére biztosított helység(ek) kijelöléséről, használati rendjéről
• a DÖK működéséhez szükséges feltételek biztosításáról.

10. Javaslati jogot gyakorol a diákokat érintő valamennyi kérdésben.

11. Kapcsolatok

A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás:
A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatosan kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A DÖK megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál.
Az Osztály Diákbizottságának képviselője (osztálytitkár) járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét.
A DÖK munkáját az évente megválasztott patronáló tanár segíti, aki tanácsadó, de szavazati joga nincs.

Egyéb kapcsolatok:

• Városi Önkormányzat
• Iskolai és városi könyvtár
• Más intézmények diákönkormányzata

12. Döntések

A DÖK gyűlés akkor határozatképes, hozhat döntéseket, ha a jelenlevők aránya 50%+1fő.
A jelenlevők legalább 2/3-os többségével fogadhatja el: szervezeti és működési szabályzatát.
A jelenlevők 50% +1 fő többségével választhatja meg a DÖK: elnökét, helyetteseket, munkacsoport vezetőit.
A jelenlevők 50% +1 fő többségével fogadhatja el: a programjait, támogathat véleményezési, egyetértési jogoknál felsoroltakat.