Az 1989-es évektől bekövetkező gazdasági és társadalmi változások a családok életében is kedvező és kedvezőtlen folyamatokat indítottak el.
Az iskolai beilleszkedési zavarok – tanulási kudarcok, viselkedési nehézségek – hátterében a családi életműködési zavarai állnak, ami kedvezőtlenül befolyásolja a személyiségfejlődést.
„A család elsődlegessége abban áll, hogy:
- a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre,
- érzelmi kötelékei, kapcsolatainak erőssége, hosszan tartó hatása alapvető érzelmi és viselkedési modellként vés be a személyiségbe,
- közvetítő funkciója által megvalósítja a társadalmi értékrendszer beépítését.” (Bagdy Emőke)
A korai életszakaszban bekövetkező negatív élményekből olyan magatartás zavar alakulhat ki, amely a gyermek iskolai magatartásában, tanulási motivációjában is megjelenik.
A „Gyermeki jogok” értelmében „A gyermeknek joga van ahhoz, … hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez” (1997. Évi XXXI. Törvény 6 § /3/ ), továbbá
„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy … a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.” ( 1997. Évi XXXI. Törvény 6 § /4/) Az iskolában folyó gyermekvédelmi tevékenység az iskolai társadalmi elvárásoknak megfelelően az ártalmak súlyossága, a károsodás mértéke szerint „osztályozza” a gyereket. A fogalmakat – hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, magatartás zavar, deviancia-a pedagógiai, pszichológiai, szociológiai szakirodalom többféle szempont alapján értelmezi.
A gyermekvédelem azokat a gyerekeket tekinti veszélyeztetettnek, akiknek személyiségfejlődését nagy valószínűséggel valamilyen károsodás fenyegeti.
A károsodás érintheti az én fejlődést, szocializációt, erkölcsi magatartást, értékorientációt, igényszintet, csökkent teljesítőképességet. A veszélyeztetettség a károsodás lehetőségére utal. A veszélyeztető körülmények egyik lehetséges csoportosítása:
- anyagi okok: alacsony kereset, több gyerek, munkaképtelen családtagok, …
- erkölcsi okok: a környezet bűnöző, erkölcstelen életmódot folytat, vagy a gyerek maga helyezkedik ebbe az erkölcsi normába,
- egészségügyi okok: a környezet egészségkárosító hatása, pl. ideg-, elmebetegség van a családban,
- nevelési vagy nevelődési okok: a környezet nem biztosítja a nevelés minimumát a gyerek számára.
Nagyon nehéz, szinte lehetetlen feladat egy tanuló, egy család csoportba sorolása, hiszen vannak olyanok is, akiknél a hátrányok, veszélyeztető tényezők halmozottan jelentkeznek. Az ilyen esetekben a legkirívóbb okokat tartjuk szem előtt.
Legnehezebb a családok anyagi és szociális helyzetének felmérése. Sok gyerekről csak akkor derül ki, hogy rossz anyagi körülmények között él, amikor látjuk, hogy nem tudja kifizetni a tankönyveket, ebédpénzt, esetleg hetekig ugyanabban a ruhában jár iskolába. A rossz anyagi körülményeket kiválthatja a szülők alkoholizmusa, rokkantsága. Ahol válás, vagy elhalálozás miatt egyik szülő egyedül neveli a gyermekét vagy gyermekeit, szintén nem tudnak olyan anyagi és szociális hátteret biztosítani, mint ott, ahol teljes a család.
Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi tevékenysége
A gyermek– és ifjúságvédelem alapja a jogszabályok mellett az iskolai pedagógiai program. A gyermek- és ifjúságvédelem intézményi rendszerének működéséért az iskola igazgatója a felelős, munkájában pedig közreműködik minden pedagógus valamint az ifjúságvédelmi felelős.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az intézményvezető irányító tevékenységét, továbbá összehangolja a pedagógusok ez irányú tevékenységét.
Kapcsolatot tart a helyi önkormányzattal és az általuk fenntartott intézményekkel, így a Pedagógiai Szakszolgálatokkal.
Az iskola célja: a gyerekek veszélyeztetettségének a megelőzése, csökkentése, megszüntetése. A nevelőmunkában a hangsúlyt a megelőzésre helyezik.
Célja továbbá, Kt. 4.§; Kt. 14.§-a szerint a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, megalázás, megfélemlítés, a jogellenes elkülönítés elkerülése.
Zaklatás minden olyan magatartás, késztetés melynek célja a gyermek, a tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása. Közvetett hátrányos megkülönböztetés minden olyan rendelkezés, intézkedés, feltétel vagy gyakorlat, amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít, mindenkivel azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt vagy személyek csoportját a másik összehasonlítható helyzetben lévő személlyel, csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz jogellenesen.
Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az a törvényes célok érdekében a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az a törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés és oktatás, illetőleg intézkedés.
A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell. A hátrányosan megkülönböztetett gyermek, tanuló jogsérelmének orvoslása nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. A hátrányos helyzet orvoslására a törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor.
A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenekfelett álló érdekeit kell, hogy figyelembe vegyék.
A gyermekvédelmi feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnök áll. Ő irányítja az osztályban tanító többi nevelő gyermekvédelmi tevékenységét. Segít a szülőknek a nevelési problémák megoldásában, közreműködik a veszélyeztető körülmények felszámolásában. Számon tartja az igazolatlan mulasztást, segít a túlkoros tanulóknak a beilleszkedésben. A pályaválasztásnál figyelemmel kíséri a problémás tanulókat, tanácsot ad a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Az ifjúságvédelmi felelőssel együtt nyilvántartást vezet a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókról.
Az anyagi veszélyeztetettség, a szociálisan hátrányos helyzet megoldására felkutatják a támogatások formáit, számba veszik a rendelkezésre álló lehetőségeket. Tájékoztatják a szülőket, tanulókat, hogy hogyan tudják problémáikat orvosolni, milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel problémáikkal. Ha szükséges, akkor kezdeményezik a gyerekek, illetve szüleik kiegészítő családi pótlékban, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, étkezési hozzájárulásban való részesítését.
Egészségvédő, mentálhigiénés és szenvedélybetegség megelőző programok szervezése.
Figyelemmel kell kísérni pályaválasztásukat, továbbtanulásukat. Szükség esetén védő-óvóintézkedéseket kell tenni a tanulók érdekében.
A pedagógusok a megszerzett információt bizalmasan kötelesek megőrizni, törvényi előírásoknak megfelelően felhasználni.
A „6-os Iskoláért Oktatási – nevelési Alapítvány” a rászoruló tanulók nyári táborozásához is nagy összeggel járul hozzá. Az intézmény épületében erre a célra felszerelt egészségügyi szobát, illetve sószobát – mint feltételrendszert biztosít. Az iskola gyermekorvosa és védőnője elkészíti a gyermekek egészségügyi vizsgálatának éves eseménynaptárát, melynek alapján végzik egészségmegóvó tevékenységüket, közreműködnek a gyermekek fejlődését gátló higiéniai viszonyok megszüntetésében, a károsító környezeti hatások alakításában.
Kiemelt figyelmet fordítanak a szenvedélybetegségek megelőzésére. Képzett szakemberek segítenek előadássorozatok megtartásával az osztályfőnöki órák keretében.
Az iskolában az állami gondozott tanulók többsége intézetben nevelkedik. Az iskola szomszédságában lévő Gyermek- és ifjúsági Otthonnal az iskolavezetés és a nevelők is napi kapcsolatban vannak.
Figyelemmel kísérik a neveltek érzelmi és értelmi képességeinek alakulását, magatartásukat. A felmerült gondokat igyekeznek közösen megoldani.
Különös figyelmet érdemel a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók életvezetési problémáinak megoldása.
Iskolai szakkörök, diáksport, pályázati lehetőségek kihasználása. A diákönkormányzat munkájában való bekapcsolódás segítik a szabadidő hasznos eltöltését.
Városunkban jól működő Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó, Máltai Szeretetszolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat tevékenykedik. Pedagógiai, anyagi eszközökkel, tanácsadással segítik az ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémák megoldását, ezzel is hatékonyabbá téve a megelőző családvédelmi tevékenységet. A társadalmi okokra visszavezethető mentális zavarok növekedése, a társadalmi beilleszkedési zavarok különféle formái a társadalom minden rétegét és csoportját érintik.
A jelenségek megértése, segítségnyújtás – az iskola sajátos keretével, tartalmával és eszközeivel közvetíteni a gyerek felé a társadalmilag érvényes elvárásokat.
A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók és családjaik támogatásánál különös figyelmet érdemel STOBEUS bölcs tanácsa:
„Az egész ország fundamentuma az ifjak nevelése. Kit hogyan neveltek ifjúságában, olyanok lesznek erkölcsei egész további életében.”
A tanulók magatartása a társadalomban, családokban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának feladata. Elsődleges és meghatározó tennivaló a prevenció (megelőzés). A gyerekek életkörülményeiben tapasztalható rendellenességet időben fel kell tárni, és azonnal jelezni kell az illetékeseknek. A hiányok pótlásának, az ütemesebb továbbhaladásnak leghatékonyabb módja a korrepetálás, fejlesztés, a kiscsoportos differenciált foglalkozás. Elsősorban magyar nyelvből és matematikából szükség szerint biztosítunk órakeretet (költségvetés függvényében) a felzárkóztatásra.
Az első osztályokban néhány hónap után az osztályban tanító nevelők javaslata alapján a helyi nevelési tanácsadóba, illetve a tanulási képességeket vizsgáló bizottsághoz küldik saját jellemzésük alapján azokat a tanulókat, akiknél tanulási nehézséget, magatartási és beilleszkedési zavart tapasztalnak. Az egyre hatékonyabb szakmai szűrővizsgálatok azt eredményezik, hogy ha a szülő is beleegyezik, akkor a gyermek a város speciális, gyógypedagógiai neveléssel foglakozó iskolájába kerül (Móra Ferenc Általános Iskola).
Ha a szülő ezt a megoldást nem fogadja el, fellebbezéssel élhet a város jegyzőjénél. A következő döntésig a gyerek az osztályban marad.
